2013. 08. 23. (péntek) Királyhelmec – Munkács

Részletek

Készült: 2013. augusztus 24. szombat, 20:50

Reggel pontban kilenckor megérkezett a kísérőcsapat a bőséges reggelivel. Miután jóllaktunk és felmálháztunk, még egy IZÉT - mifelénk jégkrémet - is kaptunk! (persze ezt most csak a jelenlévők értik). Nagy köszönet jár hát Flórának, igazán jól bánt velünk! Sanyi és Zoli  (még ennyi Zoltánt egy túra alatt!!!) Nagykaposig kísért bennünket. Remélem azóta már kipihenték a fáradalmakat, hiszen 12 km körül tekertek velünk megállás nélkül. Egy óra körül értünk a szlovák/ukrán határhoz. Itt csak gyalogosan lehet átkelni. Nem voltak előttünk sokan, mégis majd’ fél órába telt, mire átmentünk. Bevallom őszintén meglepődtem, mikor a határőr magyarul szólt hozzánk. De a településeken is sok-sok magyar szót hallottunk.

Tudtuk, hogy rossz utak lesznek, viszont ennyire rosszra nem számítottunk. Térképünk nem volt, a feliratokat viszont nem tudtuk elolvasni. Maradt a kérdezés. Szerencsére minden problémamentesen megoldódott, megtaláltuk a helyes utat (igaz, nem pont arra akartunk menni, amerre, de ez így volt jó:) Azt már láttuk, hogy ma este nem fogunk Munkácson aludni (azt fontolgattuk, hogy bekéredzkedünk egy udvarba). Az út során azonban nem találkoztunk veszélyesnek tűnő alakokkal, kéregetőkkel, ezért egyre nyilvánvalóbb volt a sátrazás. Viszont akkor jussunk minél közelebb Munkácshoz. Nem volt egyszerű haladni ezeken az utakon, a falvak pedig hihetetlen hosszúak voltak...

Folyt. köv.

• < Előző
• Következő >